Generációk a munkahelyen

Rengeteg sztereotípia és előítélet él a köztudatban a különböző generációkkal kapcsolatban, valójában azonban legalább annyi közös van a különböző korú munkavállalókban, mint ahány különbség. 

Baby boomer, X, Y, Z – a munkaerőpiacon jelenleg négy generáció van jelen, ami számtalan kihívás elé állítja a munkavállalókat és a HR-eseket is. Ha a híreket még főleg rádión hallgattad és élénken él benned a Kennedy-gyilkosság emléke, minden bizonyára baby boomer vagy. Ha emlékszel még gyerekkorodból a kábeltévé, vagy épp a személyi számítógép megjelenésére, akkor az X-esek közé tartozol. Ha jelen voltál a Youtube születésének és felfutásának éveiben és meghatározó gyerekkori pillanataid közé tartozik a 9/11, akkor az Y-osok, más néven a Millenium generáció tagjai közé tartozol. Ha pedig amióta eszedet tudod, az életed részét képezi az internet, a közösség média és az okostelefonok, és épp mostanában végzel vagy végeztél a főiskolával, akkor Z generációs vagy.

Mindezek persze csak jól hangzó zanzásítások – valójában abban sincs egyetértés, mit tekinthetünk generációnak, a kutatások pedig egymásnak ellentmondva bizonygatják vagy épp cáfolják, létezik-e a generációs hatás a munkahelyi viselkedéssel vagy munkavállalással kapcsolatban. Ráadásul a generációs határok országonként változhatnak: Magyarországon például az 1980-1995 között születettekre szokás a millenniumi címkét ragasztani, míg az Egyesült Államokban ugyanez az 1984-2001 között születettekre igaz. Akárhogy is nézzük, az több mint 15 év: ennyi idő alatt nálunk lezajlott egy rendszerváltás, trendek születtek és haltak el, technológiai forradalom söpört végig a világon.

Napjainkban ráadásul még nehezebb a dolgunk, a ciklusokat ugyanis nem évtizedekben, hanem hónapokban mérjük. Ma, amikor egy hír szavatossági ideje kevesebb, mint egy hét, egy mém-é pedig pusztán néhány hónap, egyszerűen nincs értelme generációs jellemzőkről beszélni. A Z generáció első tagjai, akik 1996 körül születtek, már minden bizonyára dolgoznak, míg a 2010 körül született kései fecskék inkább azon a Tiktok-on múlatják az időt, aminek létezéséről előbbi generációs társaik lehet, hogy nem is hallottak. Ekkora különbség lehet, hogy nincs a baby boomer-ek vagy az X-esek között, de az biztos, hogy óvatosan kell bánnunk a generációs megközelítésekkel.

Mindez persze nem tartja vissza a szakembereket, hogy különböző, jól hangzó összegzésekkel álljanak elő azzal kapcsolatban, hogyan viselkednek a különböző generációk a munkahelyeken. Íme egy hangzatos összesítés:

Baby boomerek

·       fontos nekik a stabil munkahely

·       erős elköteleződés

·       nem ritkán munkaalkoholisták

·       remek csapatjátékosok és jó mentorok

X generáció

·       kiválóan egyensúlyoznak a munkahelyi és otthoni teendőikkel

·       a legkiválóbb munkaerőnek tartják őket

·       hűségesek, de versengőek

·       eredmény-orientáltak

Y generáció

·       folyamatos tanulás

·       teljesítményorientáltság

·       legfontosabb számukra a szabadság és a rugalmasság

·       szociálisan elkötelezettek

Z generáció

·       cinikusak és kevésbé lojálisak

·       tech-szempontból a legkompetensebbek

·       kiválóan multi-taskolnak

·       folyamatos visszajelzést igényelnek, értékelik a személyes interakciókat

Mindezek persze inkább sztereotípiák, mint kőbe vésett szabályok – de kétségtelenül van bennük igazság. Az Y és Z generációval egy új típusú munkavállaló jelent meg a munkaerőpiacon, amihez a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kell: jellemzően diplomások és nyelveket beszélnek, a mobilitás pedig náluk kiindulási alap - így szívesen költöznek akár külföldre is, ha itthon nem találnak megfelelő lehetőséget. Nem akarják hosszú évekig ugyanazt a munkát végezni, életük része a folyamatos tanulás – ebből pedig a cégek is profitálhatnak. Cserébe azonban elvárják a megfelelő kompenzációt, és nem csak a fizetés terén: folyamatosan kihívást jelentő feladatokat akarnak, amit a maguk módján, rugalmasan, akár otthonról végezhetnek el. Ráadásul saját pozíciójukon kívül fontos számukra, hogy mit képvisel a cég, milyen társadalmi szerepvállalásai vannak, mennyire zöld vagy környezetkímélő. Ma már nem elég szelektív hulladékgyűjtőket kihelyezni a konyhában – bizonyítani kell, hogy az adott vállalat elkötelezett a fenntartható környezet mellett, igyekszik visszafogni ökológiai lábnyomát, netán adakozni is szokott.

Legalább ennyi olyan jellemző is akad, ami nem elválasztja, hanem inkább összeköti a különböző generációk tagjait: ilyen a család fontossága, a munka és magánélet egyensúlya, a hatékony vezetés iránti vágy, az elismerés, vagy épp a döntéshozatalban való részvétel iránti vágy. Mindannyian egy olyan munkahelyre vágyunk, ahol megbecsülnek, ahová jó bejárni (akkor is, ha ezt nem heti öt nap teszem meg), ahol azt érzem, munkámmal valami jót teszek másokkal, vagy a világgal. Ha el akarjuk kerülni a generáció közötti feszültséget a munkahelyen, igyekezzünk ezekre összpontosítani – a baráti, együttműködő légkör ugyanis nemcsak a munkavállalók életét teszi könnyebbé, de a cég sikeréhez is nagyban hozzájárul.